A
bennünk lévő hiány feltárása
A
MAG kiteljesedése II.
2010.
május 12.
Az
életünkben felmerülő hiányosságokat magunkban kell felfedeznünk. A
hiány, ami jelen van bennünk,- nem engedi kiteljesíteni életünket.
Éppen ezért ajánlatos minél előbb magunkba nézni,- miből is keletkezett
bennünk a hiányérzés, miért nem tudjuk teljes egészében kiteljesíteni
magunkat? Melyek azok a motivációk, amelyek még mindig megkötnek, a
múlthoz ragasztanak, és fogva tartanak?
A
befelé figyelés, a magunkba merülés a legjobb mondja mindannak, hogy e
hiányosságokat feltárjuk, és a felszínre hozzuk.
Semmi
mást nem kell tennünk, mit meghoznunk magadban döntést, hogy a múlt
korlátozó kötelékeitől végképp meg kívánunk szabadulni.
Tudom,
hogy most jogosan feltehetitek a kérdést,- ennek már soha nem lesz
vége?
Már ezerszer önvizsgálatot tartottunk magunkban, elengedtünk különböző
dolgokat, korlátozó tényezőket, viselkedési mintákat, generációs
dolgokat,- megtettük azt, ami tőlünk tellett. Ezerszer végig mentünk
különböző dolgokon.….
Igen ez így van,- de higgyétek el, most még újra előkerülhet valami.
Most egy végső összegzésnél, lezárásnál tartunk.
Életünk olyan szakaszához értünk, - amelyben a múltból hozott
korlátoknak, a visszafogó tényezőknek végleg búcsút inthetünk. Végleg
megválhatunk mindattól, ami az előrehaladásunkat, a jobbításunkat,
megújulásunkat korlátozza.
Ezek a dolgok mélyebben húzódnak meg mint azt gondolnánk. Mivel a
felszínt már „letakarítottuk”, szabaddá tettük, ezért most még mélyebbre
kell merítkeznünk.
A
változás ilyen jellegű folyamata ebben az időszakban nagyon erősen itt
van.
Készen kell állnunk a
kiteljesedésre, a teljes megújulásra. De mindezt csak akkor tehetjük
meg,- ha megválunk azoktól a bevett, demagóg, ránk erőltetett, régi
rendszer által tanított és megszabott mintáktól, ami eddig megkövetelte
tőlünk, hogy olyan szabályokat állítsunk fel magunkban és az részünket
alkossa, (még ha a legcsekélyebb mértékben is tette),- ami gátat szab a
megújulásunknak, kiteljesedésünknek.
Egy teljes szellemi megújulásnak kell létrejönnie bennünk.
A korlátozó múltunk hozadékát most
már teljes egészében illik lezárnunk. Átértékelni magunkban, mi az ami
előrevitt, mi az ami hátráltató tényezőként jelentkezett az életünkben.
Mi az amiből tapasztaltunk, amitől lélekben, szellemben fejlődtünk,
előre haladtunk.
Utunk és egyben életünk jelentős szakaszát zárjuk le sokan ebben az
időszakban, ebben a fennálló folyamatban. Mindezt pedig azért tesszük
meg, hogy az ÚJAT magunkba tudjuk kellőképpen fogadni.
A
lezárást, a régitől elbúcsúzást pedig csak úgy tudjuk megtenni, ha
magunkba nézünk.
Valljuk be, lélekszinten ez általában nem a legkellemesebb dolgok közé
tartozik.
Azt
hiszem, hogy kevés az az ember, akinek ne lettek volna visszatérő
problémái, amin teljes erőbedobással dolgozott, de ha őszintén magába
néz, még mindig megtalálja a hozzákapcsolódó lenyomatokat, kódokat.
Ezek a tényezők az élet minden területéről visszahathatnak ránk.
Kezdődhetett
már a fogantatásunkkal, megszületésünkkel, gyerekkorral,
serdülőkorral,- bizonyos szituációk megélésével, melyek számunkra nem a
legkedvezőbben alakultak, sőt számos sebet is ejtettek lelkünkben.
Elvárások, társadalmi beidegződések, viselkedési kódexek illemszabályok
közé szorítva, de azt hiszem nem kell a felsorolást folytatnom,- tudjuk
miről van szó.
Mindenképpen
azt tudom tanácsolni, hogy a MAGunkban nézésnél, a belső hangra, a
belső vezettetésre figyeljünk. Ne engedjük, hogy külső hatások elvonják a
figyelmünket, ezért mikor neki állunk feltárni belső lényünket,
legelső dolgunk legyen, hogy kérjük meg magunkra az Isteni Védelmet.
Majd kérjük a belső mesterünk, az Isteni Énünk, Krisztus, Földanya, és a
Krisztusi Szívgyógyító Angyalok segítségét.
Minderre
az elmélyülésre azért van szükség, mert ha felszínesen kezeljük a
dolgot, könnyen előfordulhat, hogy csak az anyagi élethez kapcsolódó
hiányosságok, problémák merülnek fel bennünk. Ami valójában természetes,
hisz ezen a szinten éljük az életünket.
Ez
lesz a legelső réteg amivel találkozunk ha elkezdjük a munkát. De
ahogy áttörjük magunkban a rétegeket, és egyre mélyebben haladunk a MAG
felé, egyre inkább a lelki hiányosságok, a lelki problémák kerülnek a
felszínre.
Arra kérlek, vizsgáld át őket alaposan, szentelj neki megfelelő időt.
Nagyon fontos, hogy ezt most megtedd. Jusson eszedbe, hogy ez a végső
lezárás, és ha jól most csinálod, akkor többet már nincs dolgod vele.
Vizsgáld
meg a felmerülő hiányosságok eredetét. Nézd meg tudsz-e rajta
változtatni.
Tudsz-e
tenni valamit annak érdekében, hogy a benned lévő hiány helyét átvegye
a teljesség?
Alaposan
vizsgáld meg a helyzetet. Mondok egy példát felmerülő
lehetőségképpen,- gyerekkorodban megélt szeretethiány jöhet felszínre
benned, ami végig kísérte szinte az egész életedet.
Lehet, hogy most, és életed különböző szakaszaiban ezt nem érzékelted,
de valójában különböző történések, szituációk hatására ez a kód
„bekapcsolhat, beindulhat”, megjelenhet az életedben, és akkor nem tudsz
mit kezdeni vele. A legjobban kezelni úgy tudod, ha gondosan
megvizsgálod magad, mi a gyökere a történetnek.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülőktől jövő megnyilvánulásokat sok
esetben a magunkénak tekintettük, aztán az évek során beforrasztottuk
magunkba, és úgy működtettük, mintha a miénk volna.
Munkám során számtalan esetben találkoztam ezzel a tényezővel. Az anya
félelmei, negatív érzései, gondolatai és kétségei már várandóssága alatt
„átíródnak” magzatába.
Általában
ez a magzati életben a fény hiányát jelenti. Az első szakaszban a
magzat ösztönösen hárítja a dolgot, hisz a Fényből, az Egységből, a
Teljességből, a Szeretetből jött. De az impulzusok olyan sűrűn, és olyan
hatásfokkal hatnak rá, hogy végül is átveszi az anya negatív rezgését,
mert hisz folyamatosan abban a közegben, abban a rezgésminőségben
tartózkodik.
Tehát
itt már a fény hiányát (sötétséget,- rosszul behelyezve és értelmezve
feketeséget) láthatjuk a történésben. Ez a megélés a gyermek egész
életére hatással lehet, hisz ezt a kódot viszi tovább, működteti, mintha
az övé volna, valójában azonosult vele.
Ha
ez a példa (szeretethiány) esetünkben is felmerülne, gondosan
vizsgáljuk meg az eredetét.
A
szeretethiánynak további lépcsőfokai vannak,- mert ha az anya, a
szülő, nem tudta elfogadni gyermekét, vagy éppen nem várta megfelelően
az érkezését, stb…akkor mindez kialakíthat bennünk egy olyan kódot,
amivel saját magunkat bélyegezzük meg,- nem szeretjük magunkat, nem
tartjuk magunkat szeretetre méltónak. És mindezt azért mert a szülő,
vagy akár a külvilág, (óvodában, iskolában eltöltött évek, amelyek
hasonló szituációhoz vezettek), azt tükrözték vissza bennünk, hogy nem
vagyunk szeretetre méltóak.
Próbáljuk
mindezt megfelelően a helyén kezelni. De mielőtt még elmélyülnék a
szeretethiány témakörében (mivel ez elég gyakori előfordulás, és én most
csak egy példaként alkalmaztam) menjünk, haladjunk tovább.
Ha
szükségét érzed, papírra vetheted felmerülő érzéseidet.
Írd le, sorold fel mi az ami hiányként jelenik meg az életedben.
Ha leírtad, helyezkedj újra a középpontodba és próbáld megkeresni a
felmerülő hiány gyökerét, eredetét.
Kérd
a belső vezetődet, hogy vezessen vissza Térben és Időben oda, amikor
életedben legelőször felmerült benned ez az érzés. Lehet, hogy az érzés
ami felmerült benned, túlmutat ezen az életen és egy előző életedben
találod magad. Minderre csak azért hívom fel a figyelmed, hogy ne lepődj
meg ha esetleg ilyen dolog történne veled,- ez is benne lehet a
pakliban.
A
belső vezetésed megadja a választ, feltárja előtted azokat az
epizódokat, amelyekből ezek az érzések keletkeztek.
A
múltkori alkalommal (a bizalmatlanságból eredő kódok feltárásánál),
arra kértelek benneteket, hogy kívülről szemléljétek az eseményeket.
Most viszont arra kérlek, hogy teljes gőzzel menjetek bele. Engedjétek
át magadatokat a megélésnek, hogy tisztában legyetek a helyzet
fontosságával, és ezáltal tisztán lássátok a helyzetet. Kérlek ne
tartsátok vissza magadatokat, ha feltörnek belőled az érzések, nyugodtan
sírjátok ki magadatokat, hisz ez is az oldás, az elengedés részét
alkotja.
Hagyjátok
csak, hadd szabaduljanak fel belőletek ezek a bekötődött, régi kódok,
amelyek életetekben hiányosságként, problémaként jelentkeztek.
Szeretnélek
újra megkérni benneteket, hogy fokozott figyelmet szenteljetek a
légzésre.
Mély
belégzések,- engedjétek, hogy belélegzett fény átmossa az elengedésre
váró kódokat,- a kilégzésnél pedig, szájon keresztül kifújva,
engedjétek el mindazt a rossz érzést amivel szembesültetek. Többszöri
alkalommal ajánlatos ezt megismételni, egészen addig, amíg már nem okoz
a történés számotokra fájdalmat, kellemetlen érzést.
Rengeteg
emlék van betapadva a lelkünkbe, s vannak melyek igen fájdalmasak.
Most
eljött az ideje, hogy végképp elengedjük azokat, amelyek fájdalmat
okoznak, és megbocsássunk a benne lévő szereplőknek, és persze saját
magunknak is.
Próbáljuk
megérteni, minden ami történik belőlünk ered. Általunk hívtuk életre
és teremtettünk meg a körülményeket, és mindezt saját lelki
fejlődésünkért, tapasztalásként állítottuk fel magunkban.
Engedjük
el a múlt megkötő részeit, azt, ami nem engedi, hogy kiteljesedett
életet éljünk.
Mossuk
át magunkat éltető friss energiával,- minden régi, idejétmúlt, fájó
történés távozzon belőlünk. Sejtszinten most sok mindent elengedhetünk,
sok mindentől megszabadulhatunk.
Pl:
csecsemőkori, gyermek, serdülőkori betegség kódoktól, amelyek ha
életünkben nem is okoznak problémát, de lappangva bennünk vannak. Ne
engedjük, hogy mindezt átvigyük az ÚJBA. Ne engedjük, hogy részünket
alkossa, és újra előjöjjön.
Önmagunk
elfogadása és szeretete nagyon fontos tényező.
Sok
hibás kód eredeztethető abból, mikor ezek hiányosságként lépnek fel.
Felsorolnék
egy- két példát: Magunkkal szemben túlzott elvárások, bizonyítani
akarás, önbizalomhiány, megfelelni akarás, fájdalom, szenvedés, félelem,
stb…
Ezek
a kódok mind megkötnek valamit, és nem engedik, hogy a Fény és az
éltető Szeretet teljes mértékben átáramoljon rajtunk keresztül.
Ezek a kódok összességében olyan mintát alkottak az életünkben,
amelyeket generációkon keresztül görgettünk tovább és adtunk át
születendő gyermekeinknek,- mert a sejtjeinknek emlékezete van.
Mire egy sejt elpusztul, addigra már egy másik sejtbe átörökítette a
programot.
Most
szakítsuk meg végleg ezt a láncolatot.
Az
Új Világba már semmilyen megkötő és „fertőző” elemet ne vigyünk
magunkkal.
Bocsássunk
el mindezt szeretettel, köszönjük meg, hogy tapasztalat által
tanulhattunk belőle, többek lettünk tőle.
Nagy
a valószínűsége annak, hogy egymás után többször meg kell ismételni a
gyakorlatot,- hisz amit életünkben felhalmoztunk, az egy pillanat műve
alatt nem tűnik csak úgy el belőlünk. Tanácsos folyamatosan kérni az
Isteni Énünket, és a Krisztusi Szívgyógyító Angyalok segítségét, hogy
oldják fel bennünk ezeket a mintákat, és töltsék fel a helyét Fénnyel,
olyan minőségű és mennyiségű energiával, ami szükséges a
gyógyulásunkhoz, a kiteljesedésünkhöz,- ahhoz, hogy teljes értékű életet
élhessünk.
Önmagunk
elfogadásához mindenképpen kérjük Krisztus segítségét, és Földanya
gyógyító támogatását.
Szívből
küldjünk szeretetet Ég Atyánk és Földanyánk felé.
Ezeken a szeretetszálakon keresztül egyensúlyozzuk ki magunkat, -
helyezzük középre magunkat.
Ne
felejtsük el, most alakítjuk ÚJJÁ MAGunkat, és ehhez az
újjászületéséhez nem kevés erőfeszítés és kitartó munka szükséges.
Legyen a május hónap mottója, a tarot kilences kártyája a Remete.
Gerd B. Ziegler,- Tarot- A lélek tükre című könyből.
Útmutatás: Ha
elhatároztad, hogy elindulsz a befelé vezető úton, hagyj rendszeresen-
lehetőleg naponta- időt a nyugalomra, békére és csendre. Minden nap
ismételd el egy megvilágosult mester következő szavait. Engedd magadba a
szavak hatását, és meditálj a benne rejlő mély igazságról:
„ A fény
gyermeke vagyok.
Szeretem a
fényt.
Szolgálom a
fényt.
Fényben élek.
A fény vezet,
gyógyít, átalakít és megvilágít.
Áldom a
fényt.
A fény bennem
van,
Egy vagyok a
fénnyel.
A fény én
magam vagyok.”
Megerősítés: Árnyoldalaimmal
való találkozásomon keresztül vezet utam a fény felé, mely én magam
vagyok.
Sok
erőt és tudatos munkát kívánok.
Szeretettel:
Meríté
Feketéné
Lendvai Katalin
Kommentáld!